Tűzvarázs bérlet II.

Tűzvarázs bérlet II.

Műsor: 
Mozart: A-dúr hegedűverseny
Mendelssohn: Lobgesang
Vezényel: 
Közreműködők: 
Herczenik Anna - szoprán
Ács Gabriella - szoprán
Szerekován János - tenor
Oláh Vilmos - hegedű

Nagyszabású produkcióval készül a Szimfonikus Zenekar a reformáció 500. évfordulójára, Felix Mendelssohn-Bartholdy Lobgesang (Dicsőítő ének) címet viselő szimfonikus kantátáját – másképpen: II. szimfóniáját – megszólaltatva az október 31-éhez szűk hétnyire eső hangversenyen. Habár a mű eredetileg a könyvnyomtatás feltalálásának 400. évfordulójára készült, s így a Johannes Gutenberg tiszteletére Lipcsében rendezett ünnepségeken hangzott föl elsőként (1840), vallásos tartalmával párosuló magasztossága a komponista „Reformáció”-szimfóniájának méltó párjává teszi. Szövege a Biblia különböző részeiből – főként a Zsoltárok Könyvéből – való; előadói apparátusa vegyeskart, három szólistát és zenekart foglal magában.

Ámde Lipcsében sem akárhol, hanem épp a Tamás-templomban csendült föl annak idején a Lobgesang. S elmondhatni, Mendelssohn az évszázaddal előtte ugyanott működő J. S. Bach – minden idők legjelesebb protestáns zeneszerzője – által kitaposott úton haladt tovább művével, amelynek hangjain lehetetlen nem éreznünk a nagy előd és a barokk hagyomány szellemét, erejét. A mű eszmei síkja végső fokon összekapcsolja a világi és vallásos tartalmakat: az újszövetségi szavak a mű dramaturgiai csúcspontján – „Elmúlt az éjszaka, a nappal pedig eljött; vessük el ezért a sötétség cselekedeteit, és öltsük föl a világosság fegyvereit” – latens módon az emberiség új korszakára is vonatkoznak, amely a könyvnyomtatással következett el, hiszen a Gutenberg által elsőként kinyomtatott könyv épp a Biblia volt.

Mendelssohn választékos nyelvezetének egyik zenetörténeti előzményéül szolgált W. A. Mozart kifinomult lírája. Az A-dúr hegedűverseny (1775) bővelkedik költőibbnél költőibb szakaszokban, s ugyanúgy a szerzőre jellemző játékos szellemességekben. Példaként, a finálé kecses-gáláns menüett-zenéjébe egyszer csak „civilizálatlan” hangú törökös epizódot iktatott Mozart, melynek zenei világa ráadásul a magyar verbunkosmuzsika fordulataival is rokon. A versenyművet tolmácsoló Oláh Vilmos a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első koncertmestere, aki szólistaként már négy földrészen járt eddig!