Koncert az Olasz Intézetben

Koncert az Olasz Intézetben

Műsor: 
Grieg: Peer Gynt – I. szvit
Chopin: f-moll zongoraverseny
Beethoven: VI. (F-dúr) szimfónia
Vezényel: 
Közreműködők: 
Zongora: Réti Balázs

Ha szabad itt újból – s ki tudja, immár hányadszor a modern hangrögzítés korának beköszönte óta – visszakanyarodnunk a lakatlan sziget és a néhány magunkkal vihető lemez kérdéséhez: bizonyára nem kevesen volnának olyanok, akik semmi esetre sem hagynák otthon Edvard Grieg két Peer Gynt – szvitjét. S tapasztalatok szerint ezek közül is leginkább az első sorozat bűvöli el a zenerajongókat. Kezdete – a Reggeli hangulat felemelő, tiszta derűjével –, majd a gyász, finom érzékiség és humor tónusainak együttese a folytatás során: olyan egységet képez, ami nem véletlenül teszi „elnyűhetetlen” komolyzenei örökzölddé a norvég komponista remekét.

Ludwig van Beethoven legnapsugarasabb szimfóniája az F-dúr hangnemű Hatodik. Izzóan drámai szomszédjával ‒ a párhuzamosan komponált Ötödikkel ‒ különös ellentétpárt alkotnak. Ami hiányzik az egyikből, ott van a másikban: tulajdonságaik gyakorlatilag ellentétesek, s ősbemutatójuk idején (1808) még kölcsönösen egymás sorszámát viselték. Beethoven tételfeliratokkal látta el az általa Sinfonia pastorale-ként meghatározott Hatodikat, s azok mintegy kulcsot kínálnak a mű belső világához. A darab így egyetlen hatalmas ív, amely a naiv-falusi idilltől ‒ patakparti jeleneten, paraszti mulatság ironikus megidézésén és alpesi viharon át ‒ a finálé „Ó, dicső természet!” típusú felkiáltásáig, élethimnuszáig vezet. Természetközeliségével párosuló színvarázsa sokban a Peer Gynt „reggel”-zenéjének szellemi rokonává teszi Beethoven szimfóniáját.

A Sinfonia pastorale még csak előlegezte a romantikát ‒ így valamelyest azt a fajta szabad formálás- és kifejezésmódot is, amely majd Fryderyk Chopinnek és nemzedékének lett igazán a sajátja. Az ifjú lengyel géniusz mindössze tizenkilenc esztendős kori alkotása volt az f-moll zongoraverseny, s első nyilvános varsói koncertjének műsorán szerepelt 1830 márciusában. Ám a bensőséges líra, amely jórészt már e korai darab tételeit uralta, mindvégig az életmű egyik fő jellemzője maradt. A szólista Réti Balázs a Miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetének tanára, zenekarunk visszatérő vendégpartnere. A kiapadhatatlan tűzzel dirigáló Medveczky Ádám fellépése pedig mindig örömünnep városunkban!