Szezonbérlet 8.

Szezonbérlet 8.

Műsor: 
Johannes Brahms: Változatok egy Haydn-témára, Op. 56/a
Szergej Rahmanyinov: Rapszódia egy Paganini témára, Op. 43
Johannes Brahms: II. (D-dúr) szimfónia, Op. 73
Vezényel: 
Közreműködők: 
Szabó Marcell - zongora

Mintha egy nyáreste boldogító mámorát foglalta volna hangokba Johannes Brahms, II. szimfóniájának tételfüzérével. Derű és idill: nem éppen azok a vonások, amelyeket leggyakrabban emlegetünk a német mester alkotásai ürügyén (különösen a többi három szimfónia súlyosabb ütemei kapcsán nem), ám az áradó hangú Második komponálására eszményi körülmények között, a szerző által önmaga számára fölfedezett Wörthi-tó partján került sor 1877 nyári hónapjaiban, s annak élményvilága érződik a darabon. A természetihletést rögvest a nyugodt és harmonikus ‒ lassan kifejlő ‒ kezdőmelódia elárulja. S a művet azonnal magukénak érezték a bécsiek az ott lezajlott ősbemutató alkalmával: a második téma nosztalgikus keringőhangja bizonyára önmagában is elegendő lehetett hozzá.

Brahms Változatok egy Haydn-témára című darabjának (1873) alapja egy fúvós koráltétel, melynek Joseph Haydn valójában nem volt a szerzője, csupán feldolgozója. E hősies-karakterisztikus melódia (felirata: Chorale St. Antoni) kilenc variáció írására ihlette a régi műfajok, hagyományos formák iránt különös előszeretetet tanúsító, s azok kereteit mindig egyéni tartalommal, mívesen megtölteni tudó komponistát.

Variáció a tényleges műfaja Szergej Rahmanyinov fölcsendülő alkotásának is. A népszerű, utóromantikus orosz zongorista-zeneszerző négy számozott versenyművet írt hangszerére és zenekarra, melyek sorát mintegy ötödikként egészíti ki a Rapszódia egy Paganini-témára (1934). Niccolò Paganini 24. hegedűcaprice-melódiája már eleve közkedvelt volt: számos zeneszerző dolgozta föl Liszt Ferenctől kezdve, így éppen Brahms is. Rahmanyinov – logikus következetességgel – a Paganini-caprice sorszámával azonos mennyiségű változatot komponált a témára. Nagyszabású, virtuóz darabját egyfajta szerzői összegzéssé teszi a variációk enciklopédikus karaktergazdagsága, s a komponista többször is fölidézi benne az életművét mintegy „sorsszimbólumként” végigkísérő, középkori Dies irae- („A harag napja”) melódiát.

A Fischer Annie-ösztöndíjas (2016) Szabó Marcell nemzetközi zongoraversenyek nyertese Szegedtől Párizsig, s különösen közel áll hozzá Rahmanyinov művészete.