Szezonbérlet 1.

Szezonbérlet 1.

Műsor: 
Bartók: Concerto
Kodály: Marosszéki táncok
Kodály: Fölszállott a páva
Bartók: Román népi táncok
Vezényel: 
Közreműködők: 
Petrás Mária - ének
Muzsikás Együttes

Bérletnyitó hangversenyként a Muzsikás Együttes játéka, hozzá Petrás Mária hangja, s mindez együtt a Miskolci Szimfonikusokkal, akik a XX. századi magyar zeneirodalom alapműveinek sorát interpretálják: igazán a kivételes élmény ígéretével kecsegtet! Az 1973 óta működő Muzsikás Együttes elkötelezettsége a magyar népzene tradícióinak ápolása iránt: fogalommá vált; Petrás Mária moldvai csángó születésű népdalénekes és keramikus hagyományaink egyik avatott őre.

Bartók Béla nagyzenekari Concertója az amerikai évek termésének emblematikus darabja volt (1943). Összegzés, amely új perspektívákat is kibontott az életműben, előképeként annak a letisztult, kései, neoromantikus kifejezésmódnak, amely nem sokkal később a III. zongoraverseny derűjét oly aranylóan átsugározta. Visszatekintő alkotásként a Concerto egyrészt koncentrált módon hordozza magában a magyar melódiakincs megannyi átörökített impulzusát ‒ s egyáltalán: szellemét ‒, a pentaton ősmozdulatoktól kezdve egészen Vincze Zsigmond gyönyörű honszeretet-vallomásdallamáig. De a darab zenei világa mögött ugyanúgy ott rejlenek az összeurópai muzsika századainak hagyományai is, a barokktól a bécsi klasszikán ‒ főként Beethovenen ‒, majd a romantika tanulságain át az újragondolt, újraértelmezett modernségig ívelően. Különösen beethoveninek mondható a fény felé vivő dramaturgiai vonal: a darab „általános hangulata – a tréfás második tételtől eltekintve – fokozatos átmenetet képvisel az első tétel komolyságától és a harmadik gyászos sirató-énekétől a zárótétel életigenléséig” – vallotta maga a zeneszerző. A zárótétel, mint táncfinálé: örömünnep; népek körtánca, eszmeiségében emberiség-méretű összeölelkezésként – sok tekintetben akár Beethoven IX. szimfóniájának fináléjához is hasonlíthatóan.

Szintúgy a jövőnek üzenve, fölemelkedést ‒ nemzeti megújhodást ‒ hirdetett Kodály Zoltán is nagyszabású, 1920–30-as évekbeli alkotásainak nyílt vagy rejtett programjaként. Közülük való a hangversenyen fölcsendülő két, magasztos erejű zenekari darabja: a Marosszéki táncok és a Fölszállott a páva című népdalra írt grandiózus variációsorozat is.