Jelenlegi hely

Tűzvarázs bérlet VI.

2020. március 23., hétfő 19:00
Helyszín: 
Művészetek Háza
Műsor: 
Farkas Ferenc: Gyász és vigasz
Bruch: e-moll kettősverseny, Op. 88
Bruch: F-dúr románc, Op. 85
Wagner: Szerelmi tilalom – nyitány
Wagner: Siegfried – Erdőzsongás
Wagner: Parsifal – Nagypénteki varázs
Vezényel: 
Közreműködők: 
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Hegedű: Soo Eun Lee
Mélyhegedű: Dirk Hegemann

Kései romantika és modernség találkozik egymással a tavaszi est programjában. Farkas Ferenc meghatározó zeneszerzőink egyike volt a XX. század második felében, s az életmű szerencsére mind jelentékenyebb szelete válik hozzáférhetővé a jelenkor technikai vívmányainak köszönhetően. Gyász és vigasz című szimfonikus darabja Fejős Pál filmrendező emlékére keletkezett, akinek nagy szerepe volt Farkas pályakezdésében, hiszen ő indította el a filmzene-komponálás útján. Miután kiderült, hogy Fejős kedvenc zeneszerzője, Ottorino Respighi volt Farkas mestere, a rendező „lecsapott” a még huszonéves muzsikusra, kijelentve, hogy következő filmjét vele együtt fogja elkészíteni. (Ez a filmdráma lett az Ítél a Balaton – egy magyar környezetbe átültetett Rómeó és Júlia-történet.) Megható gesztus, hogy 1965-ben, a Gyász és vigasz komponálásakor Farkas beleszőtte az emlékdarabba Fejős kedvenc Respighi-melódiáját a Róma kútjaiból. A szimfonikus alkotás műsorra tűzésével a húsz esztendeje eltávozott komponistára emlékezünk.

Ugyancsak 2020-ban lesz Max Bruch halálának évfordulója: a kerek száz esztendeje elhunyt német muzsikus munkáiból válogatva szintén a fölfedezés örömét kínáljuk hangversenyünkön. Bruch legjátszottabb műve fiatalon megalkotott g-moll hegedűversenye, a most fölhangzó, hegedűre és mélyhegedűre írt e-moll kettősverseny, valamit a mélyhegedűszólót igénylő Románc viszont a zeneszerző kései – s nem kevésbé ihletett – lírájába nyújt bepillantást. Richard Wagnertől is fölcsendül egy ritkán hallható tétel, a Szerelmi tilalom című vígopera nyitánya. Keresetlen, vidám egyszerűségével az ifjú zeneszerző műhelyébe kalauzol el: a színpadi darab a mindössze húszas évei elején járó Wagner tollából került ki, Shakespeare Szeget szeggel c. vígjátéka nyomán. Miskolcon valószínűleg még soha nem hangzott föl nyilvánosan e színpompás nyitánymuzsika. Műsorunk két további Wagner-tétele az életmű gerincét kitevő grandiózus alkotásokból választott részlet: a Siegfried zenedráma Erdőzsongása az egyik legihletettebb XIX. századi szimfonikus természettabló, míg az életművet is lezáró Parsifal Nagypénteki varázsa az egyházi ünnep közeledtét jelzi.