Jelenlegi hely

Tűzvarázs II.

2020. október 19., hétfő 19:00
Helyszín: 
Művészetek Háza
Műsor: 
Rossini: Semiramis – nyitány
Paganini: II. (h-moll) hegedűverseny, Op. 7
R. Strauss: Itáliából – szimfonikus fantázia
Közreműködők: 
Hegedű: Bácsy-Schwartz Zoltán

180 éve hunyt el Nicolò Paganini – ahogy már kortársai emlegették: „az ördög hegedűse”. Tündöklő karrierje, művészetének hatása, ünneplésének mértéke gyakorlatilag példa nélkül áll az előadóművészet addigi történetében. Újító, aki hangszeréből korábban ismeretlen, elkápráztató hangzásokat, színeket csal ki; különc és botrányhős, akiről a legképtelenebb babonás történetek terjednek tova szájról szájra, városról városra, s akinek külseje – betegségektől eltorzult arcával – idősödve szinte riasztóan hat. Egészen 46 éves koráig át sem lépte Olaszhon határait, de azután villámsebességgel hódította meg Európa jó részét. II. hegedűversenye még Itáliában keletkezett (1826), leghíresebb tétele a La campanella dallamra épülő finálé. Bácsy-Schwartz Zoltán, a Virtuózok televíziós vetélkedő egykori sztárja tolmácsolja hangversenyünkön.

Ha nem is Paganinihez hasonló mértékben, de valamelyest a szeszélyes ellentétek embere volt a hangversenyünket bevezető nyitány szerzője, Gioachino Rossini is. Alig huszonévesen káprázatos sikereket ért el operáival – egész Európa ünnepelte –, majd a pályacsúcson egyszer csak felhagyott az operakomponálással (magával a zeneszerzéssel szerencsére nem), hogy azután részint a kulináris élvezeteknek élhessen. Semiramis című operájának nagyszabású megnyitó zenéje érett kori alkotás (1823).

Az Alpokon túliak vonzalma Itália – s ezáltal Dél világa – iránt mindig is lényeges mozgatója volt az európai kultúrának. Richard Strauss elsőként huszonkét esztendősen látogatott el olasz földre, hogy azután hangokba önthesse mindazokat az érzéseket, amelyek a Róma és Nápoly környéki természeti szépségek megpillantásakor hatalmukba kerítették. Itáliából címet viselő szimfonikus fantáziája (1886) addigi pályájának legjelentősebb kompozíciója lett. A négy tétel programja a Tivoliban átélt, mesés hajnalhasadástól Róma romjai között visz tovább Sorrento partjai felé, s végül a nápolyi népélet tarka forgatagába kalauzol el, részben a híres Funiculì, funiculà dallam „szárnyain”. Utóbbit Strauss népdalnak hitte, így szabadon feldolgozta, ám miután kiderült, hogy van szerzője (Luigi Denza), fizethette érte a jogdíjat. Olasz estünket olasz karmester dirigálja.