Jelenlegi hely

„Francia álmok spanyol keretben”

2021. március 21., vasárnap 16:00
Helyszín: 
Olasz Intézet
Műsor: 
Massenet: Cid – balettzene
Ravel: Seherezádé – dalok
Saint-Saëns: Haláltánc – szimfonikus költemény, Op. 40
Ravel: Spanyol rapszódia
Vezényel: 
Közreműködők: 
Ének: Bódi Zsófia

Színes tavaszi programunkat francia szerzők alkotásaiból válogattuk össze, a kései romantika és Maurice Ravel századfordulós művészetének találkozása jegyében. Az első félidőben így egymás szomszédja lesz Jules Massenet vérbő balettmuzsikája és Ravel éteri lírában pompázó Seherezádé-dalciklusa – Ázsiáról, a mesés Keletről szőtt vágyálmaival –, majd folytatásként Camille Saint-Saëns kísértetvíziója és Ravel Spanyol rapszódiájának tánckavalkádja követi egymást. A száz esztendeje, 1921-ben elhunyt Saint-Saëns legismertebb szimfonikus költeménye a Haláltánc (1874), előadásához hegedűszólista is szükséges. Ám akik olyasfajta, szigorú komolyságot várnának e darabtól, mint amilyen Liszt Ferenc azonos című alkotását is áthatja, félreértik a francia szerző szándékát: a kompozíció jó néhány pillanata az ő sajátos humorának megnyilvánulása. (Jellemző, hogy megírva később Az állatok farsangját, épp ebből a művéből idézve parodizálta benne önmagát.) Tizenkettőt üt az óra… Az éjfél rémisztő csöndjében kezébe fogja hegedűjét a Halál, s játékával táncba invitálja a sírokból előbúvó fehér csontvázakat… Hol lágyabb, hol szilajabb walzert lejt a kísértethad, miközben dúr hangzásúvá és keringőlejtésűvé átgyúrva idézi föl a híres, középkori Dies irae dallamot is a komponista. Sziporkázóan egyéni ötlet!

Az álmoknak, látomásoknak spanyolos stílusú művek adnak keretet, hiszen Massenet Cid-operájának története Kasztíliában játszódik: a II. felvonásbeli balett ennek megfelelően spanyol táncsorozat. Ravel édesanyja pedig baszk származású volt, a komponista így mintegy már az anyatejjel, egész életművére kihatóan magába szívta az Ibériai-félsziget zenei tradícióelemeit. Mondták róla, hogy spanyolos művei spanyolosabbak lettek, mint amilyeneket maguk a spanyolok írtak. A fölhangzó Rapszódia négy tételének pompájában a kezdő éjszakaköltészet sejtelmes varázsát előbb a flamenco tánc szelídítetlen mámora, később a Habanera lágy vonalvezetése váltja föl, s végül mindez a záróünnep bacchanáliájába torkollik. Hangversenyünk vendégszólistája Bódi Zsófia operaénekes (lírai szoprán), dirigense Quentin Hindley párizsi karmester.