Tűzvarázs VI. | Miskolci Szimfonikus Zenekar

Jelenlegi hely

Tűzvarázs VI.

2021. április 19., hétfő 19:00
Helyszín: 
Művészetek Háza
Műsor: 
Liszt Ferenc: Orfeusz – szimfonikus költemény
Bartók Béla: I. szvit, Op. 3
Siklósi Kristóf: Tiszteletem Liszt úr!
Kodály Zoltán: Budavári Te Deum
Vezényel: 
Közreműködők: 
Nyíregyházi Cantemus Kórus, művészeti vezető: Szabó Soma
Ének: Váradi Zita, Megyesi-Schwartz Lúcia, Megyesi Zoltán, Kovács István

Liszt Ferenc Orfeusza „a tökéletesség legmagasabb fokát elérő, egyedülálló remekmű” – a máskor igen szigorú füllel ítélkező Richard Wagnertől származnak e rajongó szavak. Az Orfeusz című szimfonikus költemény fénylő, tiszta szépsége ars poetica értékű megnyilatkozás: Liszt zenéje himnusz a művészethez és a művészetről, alkotójának személyes hitvallásaként. Első formájában még bevezető zenének készült Gluck azonos címet viselő operájához, amelyet a weimari színházban vezényelt el Liszt. A dalnok, a költő Orfeuszra – a Művészre – koncentrált a komponista, akinek lantjára és énekére „a kövek meglágyulnak, a legkeményebb szívek megilletődnek”; akinek hangjait „az erdő vadállatai elragadtatva hallgatják”, s e hangok „a művészet jótevő hatalmát, dicsőségének fényét, nevelő összhangját hirdetik az emberiség számára” ‒ írta a partitúra előszavában maga a zeneszerző. Szándéka szerint Liszt így életre keltette „a minden műalkotásból kiáradó, derűsen embernemesítő dallamot”, amely végül „a földet és a mindenséget mintegy a Harmónia átlátszó, kifejezhetetlen és titokzatos palástjával vonja be” (ismét az ő szavait idézve). Hangversenyünkön egy Liszt Ferenc tiszteletére írt kompozíció is fölcsendül Siklósi Kristóf miskolci születésű zeneszerző tollából.

Bartók Bélának minden ifjonti energiáját, töretlen alkotóerejét magába sűrítő opusa volt a nagyzenekarra írt I. szvit (1905). A nemzeti nyelvezet és a szimfonikus igényű, öttételes nagyforma kettőssége úttörő szintézist eredményezett, mindemellett frissesség, hősi lendület, kísérletező szellem hatja át a darabot. De jelen van benne az érzékeny líra is – többek között kurucos „búsongás” formájában –, hogy azután mámorító táncban oldjon föl mindent a finálé csárdásözöne.

Kodály Zoltán Te Deuma Budavár felszabadításának – a török kiűzetésének – 250. évfordulójára született meg 1936-ban. Hagyományos értékelés szerint e nagyszabású oratorikus kompozíció a testvérdarab Psalmus Hungaricusszal együtt az életmű kettős csúcsát alkotja. Tolmácsolásában a rangos szólistagárda mellett estünk vendége lesz a Miskolci Szimfonikusok évek óta visszatérő, népszerű művészpartnere, a Nyíregyházi Cantemus Kórus is.