Szimfonikus VIII. | Miskolci Szimfonikus Zenekar

Jelenlegi hely

Szimfonikus VIII.

2023. május 08., hétfő 19:00
Helyszín: 
Művészetek Háza
Műsor: 
Hacsaturján: d-moll hegedűverseny, Op. 46
Beethoven: VII. (A-dúr) szimfónia, Op. 92
Közreműködők: 
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Hegedű: Ábrahám Márta

Aram Hacsaturján örmény komponista főként balettzenéivel aratott sikert világszerte, de versenyművei is fölhangzanak időnként a koncerttermekben. Legnépszerűbb közülük a Hegedűverseny (1940), amelynek fuvolaverseny-átirata is létezik. Hacsaturján előszeretettel ötvözte hazájának népzenei elemeit az európai muzsika hagyományos nyelvezetével, és ez alól a Hegedűverseny sem kivétel: sajátos „ízét-zamatát” épp a folklorisztikus gyökerű pillanatok adják meg, keleties dallamfordulataikkal, szenvedélyes ritmikájukkal. A mű ajánlása a legendás David Ojsztrahnak szól, ő volt a moszkvai ősbemutató szólista-tolmácsolója is.

Ábrahám Márta budapesti hegedűművész előszeretettel fedez föl és tűz műsorára ritkábban játszott hegedűversenyeket, mint tette azt példaként már a dán Carl Nielsen poétikus darabjával Miskolcon.

Ludwig van Beethoven nevezetes opusa a Hetedik szimfónia, amely mérföldkő a reprezentatív nagyzenekari műfaj történetében. Egyik modern méltatójának szavait idézve: „szilajabb hangú, tüzesebb szenvedélyű, felrázóbb erejű” alkotás a komponista megelőző darabjainál; „a felfokozott, szenvedélyes ünnepélyességnek” „minden addigit messze felülmúló, merész zenébe-öntése”. „Éltetőereje a ritmus”, a mű egésze pedig akár a tánc apoteózisának is mondható, ahogyan már Richard Wagner jellemezte. „Titáni” hangját ógörög eszményképek hevítették át, részint Beethoven saját olvasmányainak köszönhetően. Kollektív jegyeivel viszont leginkább a felszabadulás, a győzelem himnuszaként hatott a kortársak számára a napóleoni háborúk végső időszakában.

Külön ékessége az Allegretto feliratú II. tétel: kezdőtémája egyike Beethoven legismertebb és legmegragadóbb zenei gondolatainak. Mélysége, tágassága és titokzatossága ellenállhatatlanná teszi; ennek lényegét érzékeltetve Hamvas Béla az „elíziumi tücskök örökkévaló, lassú, csendes” zenéjéről írt kapcsolódó zenefilozófiai esszéjében, amely „örök idő óta szól, túl minden szenvedélyen. A tiszta lét muzsikája”.

Szabó Sipos Máté karmester és kóruskarnagy a magyar hangversenyélet különlegesen sokoldalú személyisége, Zenekarunk rendszeresen visszatérő vendége.