Liszt Ferenc és Erkel Ferenc mellett Mosonyi Mihály volt a XIX. század magyar
zenéjének harmadik kiemelkedő mestere, életműve az utókor fölfedezésére vár.
Jubileumi CD-kiadványunkon az ő alkotásai szerepelnek, és novemberi
hangversenyünkön nyújtunk „ízelítőt” az album tartalmából: jöjjön el, hallgassa
meg! Mosonyi emblematikus műveinek egyike volt a Gyászhangok Széchenyi
István halálára, mely „a legnagyobb magyar” elhunytát követően (1860) oly
erővel tolmácsolta a nemzet fájdalmát, hogy egy csapásra ünnepelt zeneköltővé
tette a pályacsúcsra ért komponistát.
Mosonyi alkotói mintaképei között volt Franz Schubert és Ludwig van
Beethoven is. A Szolnoki Szimfonikusok fő-zeneigazgatója, Izaki Maszahiro
készítette el bariton fekvésű hangra és zenekarra Schubert négy, eredetileg
zongorakíséretes dalának hangszerelését. Kivételes élménynek ígérkezik Cseh
Antal operaénekes dörgő orgánumával.
Közismert, hogy Beethoven saját kezűleg tépte össze frissen elkészült műve
címlapját, mihelyst megtudta: Napóleon, az addig a szabadság zászlóvivőjének
vélt korhérosz, császárrá koronáztatta magát. A szimpla Bonaparte címszó
helyébe így már a Sinfonia Eroica megjelölés lépett az új kezdőlapon. E
fejleménytől függetlenül a III. szimfónia minden addiginál grandiózusabb opus
lett az életműben – és mérföldkő műfajának történetében. Második tétele külön
fogalom: Beethoven írt elsőként gyászinduló típusú szimfóniatételt, melynek
ráadásul az érzelmi mélysége, kifejezésmódjának ereje is rendkívüli. A korabeli
magyar zene hangjai már ebbe a monumentális gyászindulóba beszűrődtek,
majd a finálé sodrában közvetlen természetességgel is megszólal a délceg
verbunkos.
Dubóczky Gergely budapesti karmester évek óta visszatérő, népszerű vendége
Zenekarunknak.