Jelenlegi hely

Miklós-Dienes András

Szólamvezető
Született: 
1949.09.28
Szólam: 
Brácsa
Kedvenc színed: 
zöld
Kedvenc ételed: 
zakuszka
Kedvenc italod: 
száraz vörösbor
Kedvenc filmed: 
A napfény íze
Kedvenc könyved: 
Nemeskürty István: Önfia vágta sebét, Albert Schweitzer: Életem és gondolataim
Hangszer márkája, típusa: 
42-es brácsa, készítette Nagy Pál szászrégeni mester 1982-ben, azóta ezen játszom. A vonóm Bausch, 1969 óta használom
Rólam: 

 

Mesélj kicsit magadról, kérlek! Miért választottad a zenész szakmát? Hogyan lettél muzsikus? Milyen út vezetett a zenekari tagsághoz?

Véletlenül kerültem zenei pályára, 15 évesen, egy zenetanár javaslatára. Édesanyám sokat énekelt gyermekkoromban, engem pedig a kezdetektől fogva a vonós hangszerek érdekeltek. Az egyetem elvégzése után egyenes út vezetett a Kolozsvári, majd a Marosvásárhelyi, s végül a Miskolci Szimfonikus Zenekarhoz.

 

Mi alapján választottál hangszert? Miért?

Mint említettem már gyermekkoromtól vonzódtam a vonóshangszerekhez, sokszor hallva a Csíkrákosi Sinka Misi cigánymuzsikust és bandáját.

 

Kedvenc zeneszerződ, zenekari műved? Legemlékezetesebb pillanatod a zenekarban?

J.S. Bach, W. A. Mozart (ebben az évben szólistaként eljátszott Sinfonia Concertante), Verdi és Bartók művei is kedvesek számomra…és sok más is van még.

Sok-sok emlékezetes pillanatom van, főként találkozások: Ferenczik Jánossal, Witold Lutosławskival, Lamberto Gardellivel, Ruha Istvánnal, Ágoston Andreával, Kovács Dénessel … ez a névsor végtelen.

 

Jellemezd magad 3 szóval!

Pontosság, racionalitás, együttérzés

 

Mi a legnagyobb vágyad muzsikusként?

Jó formában tartani magam, ameddig csak lehetséges (69 éves vagyok).

 

Már nyugdíjba vonultál, mégis visszahívtak a zenekar soraiba. Minek köszönhető szerinted, hogy még mindig aktív tudsz lenni?

Egyrészt a zene, a szakma, a kollégák szeretetének, másrészt az egészséges életvitelemnek, ami mindezt lehetővé teszi.

 

Nagyon régi „motoros” vagy a szakmában. Miben látod ennek szakmának a sava-borsát, szépségét, nehézségét?

Mivel motiválnál egy fiatalt, hogy ezt válassza hivatásul?

Ez az egyik legcsodálatosabb szakma a világon, igaz hogy áldozatos munkabefektetés árán juthatunk fel arra a szintre, amikor már nem a problémákat érzékeljük, hanem önfeledten adhatjuk át magunkat a zenéből áradó végtelen pozitív rezgéseknek. Úgy élni le az életedet, hogy szereted amit csinálsz, és örömet okoz, hát ebbe érdemes befektetni.

 

Egyéb (bármi, amit érdekesnek, fontosnak, meghatározónak tartasz) lehet egy elismerés, egy koncert, egy pillanat, egy élmény…bármi. J

A mindenkori közönség rengeteg pozitív visszajelzése azt illetően, hogy sikerült eljuttatni hozzájuk a zeneszerzők üzenetiet – felbecsülhetetlen.