Jelenlegi hely

Pintér Zita

Szólamvezető
Szólam: 
Brácsa
Kedvenc színed: 
kék
Kedvenc ételed: 
gofri
Kedvenc italod: 
minőségi rosé bor
Kedvenc filmed: 
mindenféle filmet szeretek, nincs kedvencem, a rajzfilmtől a művészfilmekig
Kedvenc könyved: 
Pszichológiai témájú könyvek
Hangszer márkája, típusa: 
-
Rólam: 

 

Mesélj kicsit magadról, kérlek! Miért választottad a zenész szakmát? Hogyan lettél muzsikus? Milyen út vezetett a zenekari tagsághoz?

7 éves koromban két hangszeren kezdtem egyidejűleg tanulni, hegedűn és zongorán, a békéscsabai zeneiskolában. Később a hegedű lett a hangsúlyosabb az életemben. Zeneművészeti szakközépiskolába már előképzősként bekerültem. Megyei és országos versenyeken is eredményesen szerepeltem. Koncertmesteri feladatot először a békéscsabai szakközépiskola szimfonikus zenekarában kaptam, ahol később szólistaként is játszhattam. Tanáraim a kamarazenélésre is nagy hangsúlyt fektettek, ez által számos hazai és külföldi koncerten volt lehetőségem szerepelni, amely elősegítette életemben az együtt zenéléshez szükséges tapasztalatok megszerzését. Főiskolai tanulmányaimat Miskolcon végeztem prof. Perényi Eszter hegedűművésznő irányítása alatt. 2005-ben diplomáztam hegedűtanár, kamaraművészi szakon. Mivel érdeklődésem a zenei irányok felé széleskörű, ezért szolfézs tanár és mélyhegedű tanár, kamaraművészi szakon is diplomát szereztem. Zenekarunkba a 2010-ben meghirdetett brácsa próbajáték alapján kerültem be tuttistaként, és 2017-től vagyok szólamvezető.

 

Mi alapján választottál hangszert? Miért?

Meglehetősen sok hangszerhez vonzódtam, nagyon érdekelt a cselló is, az egyik kedvenc hangszerem most is. Egy rövid ideig gitározni és hárfázni is tanultam, de nagyon szerettem az orgonát is, szakközépiskolában fel is vettem második főtárgyként. Mélyhegedű tanulmányom utolsó évében kaptam egy ajánlatot a Miskolci Nemzeti Színház zenekarába. Ezek alatt az évek alatt szerettem meg igazán ezt a hangszert. Egy idő után rájöttem, hogy a brácsával több lehetőségem van, s ezért ebbe fektettem a legtöbb energiát.

 

Kedvenc zeneszerződ, zenekari műved? Legemlékezetesebb pillanatod a zenekarban?

Sokféle stílust szeretek a barokktól a romantikusig, nincs kimondott kedvencem, a kortárs zenékből a filmzenéket szeretem.

 

Jellemezd magad 3 szóval!

nyitott, kreatív, céltudatos

 

Mi a legnagyobb vágyad muzsikusként?

A világ legjobb karmestereivel és szólistáival dolgozni.

 

Említetted, hogy igazából te hegedülni szerettél volna, illetve azt is csináltad, illetve, hogy nagyon szereted pl. a csellót is. Mi tartott a brácsa mellett? Sosem akartál „átülni” másik szólamba? Miért?

Dehogynem, ülnék, állnék máshol is. A mai napig szeretnék például cintányérozni egy darabban. :D

 

Sok-sok élményt megosztottál velünk…Mire vagy a legbüszkébb és miért?

Voltam egyszer az Orchestra dell’ Arena di Veronban egy próbajátékon – ez az egyik legnagyobb olasz zenekar – ahol mintegy 60 nagyon jó brácsás közül választottak ki. Miért vagyok erre büszke? Talán, mert amíg vártam, hogy sorra kerüljek, hallgattam a többi brácsás játékát, s akkor többször is megfordult a fejemben, hogy jobb, ha összepakolok, s hazamegyek, de kitartottam, s végig csináltam, bátran kiálltam, s bekerültem a legjobbak közé.

 

Egyéb (bármi, amit érdekesnek, fontosnak, meghatározónak tartasz) lehet egy elismerés, egy koncert, egy pillanat, egy élmény…bármi. J

2010-ben meghívást kaptam szólóbrácsa és szólamvezetőként a Tiroler Festspiele Erl nemzetközi zenekarba. A 20 éve működő ausztriai zenekar alapító és állandó karmestere Gustav Kuhn, aki Wagner-rajongó, így 9 éve minden nyáron Wagner operákat játszhatok, gyakorlatilag az összes Wagner operát végig játszottam. Itt egyéb fellépési lehetőséget kaptam, vonósnégyesekbe, kamaraegyüttesekbe, valamint szóló brácsásként is.

2015-ben Diego Conti hegedűművész, zeneszerző hat kvartettjét örökítettük meg CD-n, Daniela Cammarano, Daniele Orlando hegedűművészekkel, s Antonio Mostaccival, a bolognai egyetem cselló professzorával.

Nagyon jó visszaemlékezni például arra, hogy gyerekként már kaptam virágot a közönség soraiban ülőktől, nagyon meglepődtem, hiszen csak résztvevő voltam, mégcsak nem is szólista. Ezért is szeretem ezt a szakmát, rengeteg szeretetet kapunk a közönségtől.