Jelenlegi hely

Veres Tamás

Született: 
1975.08.05
Szólam: 
Harsona és tuba
Kedvenc színed: 
Nincs kedvencem, de ha látom, megmondom.
Kedvenc ételed: 
A különleges ízeket, ételeket szeretem inkább, ha eszem éppen, megmondom.
Kedvenc italod: 
A bodzaszörp. Esetleg a finom, jó minőségű sörök.
Kedvenc filmed: 
Nem vagyok igazán filmnéző típus, a feleségemmel szívesen nézek bármit, de egyedül megvagyok nélkülük.
Kedvenc könyved: 
Bohumil Hrabal könyveinek a hangulatát nagyon szeretem.
Hangszer márkája, típusa: 
A basszustubám a Miraphone cég Petruschka modellje, a kontrabasszustubám pedig a B&S gyár Perantucci modellje.
Rólam: 

 

Mesélj kicsit magadról! Miért választottad a zenész szakmát? Hogyan lettél muzsikus? Milyen út vezetett a zenekari tagsághoz?

Zenész valószínűleg azért lettem, mert szüleim mindketten zeneiskolai tanárok, általános iskolás éveimet, pedig ott töltöttem a zeneiskolában, mert ők délután dolgoztak és nem volt, aki vigyázzon rám. Nem is volt kérdés, hogy tanulok-e valamilyen hangszeren. A zenész szakmát pedig azért választottam, mert a zeneiskola miliője olyan hatással volt rám, hogy eszembe se jutott más szakma iránt érdeklődni. Tetszett a pedagógusi része és a muzsikáló része is. Kb. 8 éves koromtól játszok kamaraegyüttesben, városi, ifjúsági és koncertfúvós zenekarban, ezek töltötték ki a gyerekkoromat. Főiskolai éveim alatt a Miskolci Nemzeti Színház zenekarában dolgoztam, és óriási szerencsének köszönhetem a Szimfonikus Zenekarba kerülésemet. Mivel tubásból egy szükséges egy zenekarban, és ha valaki megfelel és minden jól megy, 35-40 évig teljesíthet szolgálatot. Az elődöm egy külföldi munkalehetőséget meglovagolva "hozzásegített" egy ilyen álláshoz. Az akkori karmesternek tetszett is a játékom, és felvettek. Szerintem jó időben voltam jó helyen.

 

Mi alapján választottál hangszert? Miért?

Első hangszeremet, a hegedűt szüleim választották, két év tanulás után úgy éreztem nem ez az igazi. Egy szimpatikus tanár miatt a kürt lett a következő kiszemelt hangszerem, amivel aztán felvételt nyertem a szakközépiskolába. De az igazi szerelem mindig a tuba volt. A kamaraegyüttesben és a zenekarokban "tubáshiány" volt, ezért Édesapám termében álló elhanyagolt tubának hamar gazdája lett. Bár a felvételi és a középiskola idejére visszaszorítottuk a tubázást a másik hangszer előnyére, az élet megoldotta a cserét, érettségit már a tubával tettem.

 

Ki a kedvenc zeneszerződ, zenekari műved? Mi volt a legemlékezetesebb pillanatod a zenekarban?

Kedvenc zeneszerzőm, Bach lenne, ezzel egy probléma van, az Ő idejében nem is létezett még tuba. Szerencsére a rézfúvós átiratokban van alkalmam játszani zenéjét. Zenekari művek közül talán Csajkovszkij munkásságát szeretem, az ő hangszerelései kedveznek a tubásoknak.

 

Jellemezd magad 3 szóval, kérlek!

Alkalmazkodó, együttműködő, alázatos.

 

Mi a legnagyobb vágyad muzsikusként?

Egy nagyon jó rézfúvós együttesben közreműködni.

 

Említetted, hogy a „jó időben és jó helyen” segített hozzá a zenekari tagságodhoz! Egyébként is szerencsés alkat vagy? Vannak olyan szakmák, ahol elengedhetetlen valamennyi szerencse, a muzsikusság is ilyen?

Nem tartom magam kifejezetten annak, de ahogy szokták mondani "akinek a szerencsejátékban nincs, annak a szerelemben van szerencséje". Ha optimistán nézem, az élet pár fontos dolgában biztosan az vagyok. Legfőképp, hogy a munkám egyben a hobbim is, nap mint nap azzal foglalkozhatok amit szeretek.

A muzsikus életében párszor kell igazán szerencsésnek lenni, először amikor hangszert választ, másodszor mikor tanárt, vagy az olyan esetekben, mint az enyém.

A színpadra lépéskor viszont kizárhatjuk a szerencsét, ott már csak a tehetség, és a szorgalom számít.

 

Milyen tulajdonságok szükségesek szerinted ahhoz, hogy egy zenész sikeres és megbecsült legyen ezen a pályán?

A legfontosabb szerintem, hogy alázatosak legyünk a zene, és a zenésztársaink iránt, kell még exhibicionizmus a színpadon álláshoz, és a magabiztosság és szerénység megfelelő aránya.

 

Egyéb (bármi, amit érdekesnek, fontosnak, meghatározónak tartasz) lehet egy elismerés, egy koncert, egy pillanat, egy élmény…bármi. J

Nem olyan régen a gyermekeim keresztapja bevezetett az íjászat rejtelmeibe, ha tehetem és szabadidőm engedi, szívesen járok versenyekre a két fiammal. Nagyon érdekesnek tartom a hangszeres játék és az íjászat közötti összefüggést. Remek kikapcsolódást nyújt a zenekari munka melett.