Jelenlegi hely

Zabolotniuc Carla

Született: 
1980.10.22
Szólam: 
1. hegedű
Kedvenc színed: 
fehér (ami nem szín)
Kedvenc ételed: 
pizza
Kedvenc italod: 
frissen facsart gyümölcslevek
Kedvenc filmed: 
Minden végzet nehéz
Kedvenc könyved: 
sok és sokféle
Hangszer márkája, típusa: 
Péteri Károly mesterhegedű és vonó
Rólam: 

 

Mesélj kicsit magadról, kérlek! Miért választottad a zenész szakmát? Hogyan lettél muzsikus? Milyen út vezetett a zenekari tagsághoz?

Muzsikus családba érkeztem, már pocaklakóként zenével indult az életem. Szüleimet látva, hallva természetes volt, hogy én is hangszert fogjak a kezembe. 5 éves koromban kaptam egy aprócska hegedűt és azóta tart a "szerelem". Miskolci tanulmányaim befejezése után jelentkeztem a szimfonikusokhoz és immár 12 éve vagyok tagja ennek a nagymúltú, színvonalas csapatnak.

 

Mi alapján választottál hangszert? Miért?

Édesanyám azt mesélte, hogy születésemkor megcsodálta a kezecskéimet, hogy megvan-e minden ujjam és milyen formásak. Azt hiszem két hegedűművész gyermekeként nem is volt kérdés, hogy mire esik a választásom.

 

Kedvenc zeneszerződ, zenekari műved? Legemlékezetesebb pillanatod a zenekarban?

Minden ízemben romantikus, szenvedélyes lélek vagyok, így ez a műfaj is áll legközelebb hozzám. A zenével széles érzelmi skálát szeretek bejárni. P.I. Csajkovszkij teljes munkássága nagyon közel áll a szívemhez, így első találkozásom a Hattyúk tava balettel a zenekar párizsi turnéján eufórikus hangulatban telt. Egyik legemlékezetesebb élményem azonban az, amikor eljátszhattam a Schindler listája című film témáját a zenekar élén.

 

Jellemezd magad 3 szóval!

Végletek embere vagyok. (Nem tudok hármat kiragadni...)

 

Mi a legnagyobb vágyad muzsikusként?

Munkásságommal színvonalas, békés, boldog kikapcsolódást vinni hallgatóim életébe. A sikerélmények engem is feltöltenek.

 

Említetted a Zenekar legutóbbi párizsi turnéját. Mit jelent számodra egy-egy külföldi szereplés? Miben másabb, mint mondjuk itt Miskolcon egy feszítetteb időszak?

Imádok utazni. Amint elhagyom a városhatárt gyermeki izgalom lesz urrá rajtam. A kalandozás, különböző kultúrákat, más országokban élő emberek életmódját megismerni, nagy múltú látványosságokat testközelben megélni mindig nagy örömmel töltenek el. A hivatásomnak köszönhetően sokfelé megfordultam már, de civilben is szívesen utazgatok. A külföldi koncertek egyrészt visszajelzés egy Észak-Magyarországon élő, munkálkodó muzsikusnak, hogy a világ más pontjain is megállja a helyét. Másrészt büszkeséggel tölt el, ha a sokszor csak médiából, hírből ismert helyszínek színpadán ülve arra gondolok hány neves művész tette ezt már előttem.

 

Szinte a teljes életedet átjárja a zene, több helyen is muzsikálsz. Mi az, ami igazán kikapcsol? Van valami hobbid például?

Napjaim legnagyobb részét kiteszi a munka. Emellett kb. 5 éve tagja vagyok a miskolci Allegra vonósnégyesnek, akikkel a legkülönbözőbb műfajokban, formációkban szerepelünk. A csapat célja a "komolyzenészek" másoldalú bemutatása, klasszikus hangszerekkel mai modern műfajok zenéinek előadása. Ehhez időnként gitáros, énekes vagy dobos barátokat kérünk fel. Ez is egy hobbi nekem. Félretéve a hangszert a legnagyobb boldogság barátokkal tölteni némi szabadidőt vagy csak leülni egy sarokba és olvasni.

 

Egyéb (bármi, amit érdekesnek, fontosnak, meghatározónak tartasz) lehet egy elismerés, egy koncert, egy pillanat, egy élmény…bármi. J

Nem tudok kiemelni élményeket, valahogy mindenben igyekszem megtalálni a jó oldalát, az örömöt, így a felsorolásom is végtelen lenne. Sokszor szólítanak meg a nézők, hogy mosolyogva ülök a színpadon és ez mennyire üdítő látvány. Nem mindig könnyű, de engem abban segít, hogy leküzdjem a gyakori lámpalázam, a közönséget pedig jókedvre deríti.