Tűzvarázs bérlet I.

Tűzvarázs bérlet I.

Műsor: 
Hacsaturjan: Spartacus (válogatás)
Kodály: Galántai táncok
Kodály: Kállai kettős
Vezényel: 
Közreműködők: 
Herencsár Viktória, Vladimir Homola - cimbalom

Azok a hetvenes évek! Új komfortérzés az otthonokban és az élet minden területén, városiasodással és rohamléptékű városfejlesztésekkel, egyre szélesebb csatornákon beszüremlő Nyugattal (még a panelházak egy része is dán mintájú volt!), farmernadrággal, automata mosógéppel, színes televízióval és: importált TV-sorozatokkal… Ki is ne emlékezne a mai középkorosztály tagjai ‒ vagy a generációkkal korábban születettek ‒ közül az Onedin családra, s annak zenéjére? A komponista viszont nem nyugati, hanem nagyon is keleti illetőségű volt: az örmény Aram Hacsaturján, aki hazájának folklorisztikus elemeit igen erőteljes vénával olvasztotta bele szerzeményeibe. Jellemzően a Spartacus c. balett (1950‒54) esetében is, amelynek egyik – kétségkívül nyugatiasabb hangzású – tételét, Spartacus és Phrygia Adagióját álmodták át az említett brit sorozat alkotói a végtelenbe hullámzó tenger „hangképévé”. A Miskolci Szimfonikus Zenekar bérletes nyitóhangversenyének élén válogatást hallhatnak az érdeklődők Hacsaturján Spartacusának tételeiből, s abból természetesen nem maradhat ki a komolyzenei slágerré vált Adagio sem.

Hacsaturján és Kodály Zoltán munkásságát összeköti a népzene iránti elköteleződésük. Az ötven esztendeje elhunyt magyar szerző pályáját bő hat évtizeden át kísérte folyamatosan a népi muzsika: annak megismerése, rendszerezése, feldolgozása. S hogy milyen nagyszerű műveket gyümölcsözve, arról a Kállai kettős (1950) már önmagában tanúskodhat. A nagykállói eredetű táncballada melódiafüzérét kórusra és népi zenekar hangzásvilágát idéző együttesre dolgozta föl a zeneszerző. De a paraszti mellett a teljes magyar hagyomány intenzíven foglalkoztatta az alkotó Kodályt, így a régi, dicső verbunkoszene is számos kompozíciójának ihletője lett. Közülük való a Galántai táncok (1933): művébe 1800 körül keletkezett dallamokat szőtt a – gyermekkorát részint épp Galántán leélő – zeneszerző, a darab mámoros forgatagával magyar kibontakozást, megújulást hirdetve egyúttal saját jelene számára.

A Szimfonikusok vendégeként Miskolcra immár hagyományosan visszalátogató Cantemus Vegyeskar Nyíregyházáról, a hazai kóruskultúra egyik fellegvárából érkezik, s az együttesek élén Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója áll majd a kora őszi estén.