Jelenlegi hely

Nádasdi Ferenc

Született: 
1988.04.27
Szólam: 
2. hegedű
Kedvenc színed: 
királykék
Kedvenc ételed: 
Vörösboros marhapörkölt nokedlivel
Kedvenc italod: 
Bernard cseh kézműves sör
Kedvenc filmed: 
sok filmet szeretek, de nincs kedvencem
Kedvenc könyved: 
nem szoktam könyvet olvasni
Hangszer márkája, típusa: 
Jan Pötzl mesterhegedű
Rólam: 

 

Mesélj kicsit magadról, kérlek! Miért választottad a zenész szakmát? Hogyan lettél muzsikus? Milyen út vezetett a zenekari tagsághoz?

Csecsemőkoromtól kezdve folyamatosan nagyon sok és változatos zenét hallgattam, ezért szüleim úgy döntöttek, hogy beiratnak zeneiskolába, majd elvégeztem a középiskolát és kicsit kalandos úton a főiskolát. Eddigi életem során mindig figyeltem akár a könnyű, akár a komoly zenészeket és a zenei szakmát is. Művelni mindig is jobban szerettem a komolyzenét, ezért is döntöttem úgy, hogy szimfonikus zenekari zenész leszek. Egyik nagy gyermekkori álmom teljesült, hogy sikeres próbajátékot játszottam és itt hegedülhetek a Miskolci Szimfonikus Zenekar nagy családjában.

 

Mi alapján választottál hangszert? Miért?

A zeneiskolában az egyik hegedűtanár kiválasztott, hogy nekem mindenképpen hegedülnöm kell.

 

Kedvenc zeneszerződ, zenekari műved? Legemlékezetesebb pillanatod a zenekarban?

Kedvenc zeneszerzőm Pjotr Iljics Csajkovszkij. A kedvenc zenekari művem pedig ennek a szerzőnek a Csipkerózsika című balettje. Nemrég vagyok még a zenekar tagja, úgyhogy nem nagyon tudok még válogatni, de a legemlékezetesebb pillanatom eddig az, amikor az egyik országos kereskedelmi adó reggeli műsorában hegedülhettem egy vonósnégyes formációban a zenekart képviselve.

 

Jellemezd magad 3 szóval!

Kedves, humoros, barátságos.

 

Mi a legnagyobb vágyad muzsikusként?

Kicsit viccesnek tűnhet, de a legnagyobb vágyam az, hogy Amerika bármely híres koncerttermében felléphessek egyszer.

 

Azt mondtad, jobban szereted a komolyzenét művelni, mint a könnyűzenét. Eszerint abban a műfajban is otthon vagy? Milyen típusú könnyűzenét szeretsz?

Hobbi szinten gitározok, zongorázok és énekelek, ebből adódóan kicsit értek a könnyűzene néhány stílusához. Ebben a műfajban pedig nagyon sok stílust szeretek és hallgatok.

 

Említetted, hogy kalandos úton végezted el a főiskolát. Ezt kifejtenéd kicsit?

A főiskola első három évének elvégzése után arra kényszerültem, hogy hazaköltözzek Miskolcra. Sajnos ekkor még nem tudtam elhelyezkedni a zenei szakmában, így kicsit más irányt vett az utam. Dolgoztam telefonos ügyintézőként és gyárban sori munkásként is. Ezek után kaptam egy telefonhívást, hogy lehetőségem van részt venni egy turnén. Így kerültem vissza a zene közelébe. Körülbelül 2 év után úgy döntöttem, hogy befejezem a főiskolát, amihez minden segítséget megkaptam a szüleimtől, a barátaimtól, és az akkori páromtól.

 

Egyéb (bármi, amit érdekesnek, fontosnak, meghatározónak tartasz) lehet egy elismerés, egy koncert, egy pillanat, egy élmény…bármi. J

Zeneiskolás és szakközépiskolás éveim során aztán azóta is, hogy visszakerültem a zenei életbe nagyon sok olyan pillanat, momentum volt, amire nagyon büszke vagyok és nagy motivációt adtak nekem, hogy zenész legyek, de csak néhányat említenék meg.

Franciaországban a belforti Szent Kristóf katedrálisban többször is szólistaként állhattam színpadra, 2016-ban részt vehettem Győrben a Henryk Wieniawski emlékére rendezett Országos Egyetemi Hegedűversenyen, amivel nagyon sokat bizonyítottam magamnak, valamint ugyanebben az évben lehetőséget kaptam, hogy a Budapesti Fesztivál Zenekar néhány tagjával dolgozzak egy vonós oktett keretein belül, amit nagyon élveztem.